Nincsenek csodák

Gina:Tündérmesét ki hinne még,úgyhogy eldobták?

Volt egy család, volt sok barát s itt egy börtön várt!

Egy kőszobor a kertben, nevetni volna kedvem!

Bolond ez mind!

Most kell a hit csak, hogy túl éljem!

 

Refrém:

Nincsenek csodák!

Az élet megy tovább...

És nincs mögötte más: egy ketté tört világ!

Nincsenek csodák!

Itt senki meg nem vált!

Egy gyermek szép hitét, mi eddig bennem élt, végleg szétzuzta egy kéz!

Megmondták ennyit ért!

Most bárki nézz rám egy kis senkit lát, és nem azt aki volt eddig!

 

Hamis reményt, hazug reményt miért is táplálnék?

Daccolni kell, nem érdekel a sok jó szándék!!

Egy kőszobor a kertben, nevetni volna kedvem!

Bolond ez mind! Most kell a hit, csakhogy túl éljem!

Vadon virág, felnő magától!

Legyen az apám bár milyen távol!

Ez a hely egy rút börtön!

Nem hagyom, hogy megtörjön!

Most miért adnám fel?

Harcolnom kell!

Refrém:

Nincsenek csodák! Lépnem kell tovább!

Még van bennem erő, míg tart a bátorság!

Mert...

Nincsenek csodák, itt senki meg nem bánt!

De miért dúdolnék hát, egy szép mesét egy érzelmes, bájos legendát?

Ami még úgysem más, egy játék csupán!

Így könnyebb lesz tán!

Refrém:

Hisz...

Nincsenek csodák!

Az élet megy tovább....

És nincs mögötte más : egy ketté tört világ!

Ott...

Nincsenek csodák, hol szívem megfosztják a legszebb álmoktól!

És vigasz nincs sehol!

De a világ most így egész! Fogadd el ennyit érsz!

És bárki most nézz, egy másik embert lát és a lány aki félt , már nincs többé!

Nincs tovább!

Két szív

Kunz Feri:A hold megáll az égen hogyha lát,

Hogy ámulattal nézze meg egy tündér arcát!

A napsugár is úgy térdel eléd,mint hű cseléd ki bálványozza hercegnőjét!

Hányszor álmodtam rólad!

Hányszor kérdeztem hol vagy?

Hányszor vágytam, hogy hozzád szóljak!

Szívem csak rád várt!

 

Gina:Végre itt vagy újra oly közel!

És én itt állok az éjben lázas, szédült fővel!

Hisz téged rejt ott kinn a vaksötét!

Csak néhány lépés kell és máris nálad lennék!

Hányszor álmodtam erről!

Hányszor vágytam hogy eljőjj!

És a csendből néha egy sóhaj feltűnt és elrepít hozzánk!

 

Kunz Feri:Nincs más csak ez az érzés!

Rég várt öröm és féltés!

Gina:Száz év múlhat és nem lesz másként ez a perc oly szép

Kunz Feri:Két szív kimond egy törvényt!

Túl él vihart és örvényt!

Együtt:

Elszáll kétely és kétség!

 Csak a szerelem él még!

Gina:Bennünk él egy téli délutántól!

Kunz Feri:Egy szép mosoly, egy  édes arc, egy tánc!

Gina:Tudtam ahogy szívem dobbant!

Kunz Feri:Tudtam rögtön te kellesz csak!

Együtt:

Tőled támadt fel a láz!

 

Refrém(együtt):

Nincs más csak ez az érzés!

A rég várt öröm és féltés!

Száz év múlhat és nem lesz másként, ez a perc oly szép!

Két szív kimond egy törvényt, túl él vihart és örvényt!

Kétség ami volt, elszállt!

Csak a szerelem vár ránk!!

Refrém:

Két szív egyetlen érzés, örvény és minden más elvész!

Más még számomra nincs már!

Ez az egy amely most vár!!

Két szív meglelte útját, hol a boldogság vár ránk!!!

  

Árkod lesz a hely

Vitay tábornok:
Hosszú útra megyünk, mindent megbeszélünk, vár rád az új iskolád. El kell mennünk Pestről, nem beszélhetsz erről senkinek sem, bárhogy bánd! Háború van felbolydult az élet! Megtörténhet bármi és én féltlek. Mióta elvesztettük édesanyád, én vigyáztam rád. Nem eshet bajod, belepusztulnék, várd ki a napot és minden úgy lesz majd, mint rég.
A világ akkor teljes csak, ha velem vagy, ezt soha nem mondtam még el, de hiszen úgyis tudtad. Tőled volt tele, élettel a ház, rossz lesz nélküled, de hidd el mindent átgondoltam, nincs más megoldás. A világ akkor teljes csak, ha velem vagy?
Gina:
És mégis könnyű szívvel eltaszítasz, eldobsz, elhagysz!
Vitay tábornok:
Kell egy biztos hely, hol nem találnak rád?
Gina:
Bármit titkolj el, ez nem az igazság!

Vitay tábornok:


Gina, így is nehéz!

Gina:
Mondd hát, miért nem beszélsz?!
Együtt:
Bárcsak értenéd, mi bánt oly rég!
Gina:
Minden apró változás. Fáradt vagy és komor, néha, mint egy szobor, jobban szeretsz nálam mást!
Vitay tábornok:
Ott, ahova viszlek, minden más lesz, viseld el és rólam bárki kérdez, te nem tudsz semmit, nem beszélsz. Nem hívsz nem sírsz nem szólsz. Nem lesz olyan rossz, talán csak egy év, most minden zavaros, épp el kell egy biztos rév.
Nézd, drágám ezt a kis holdacskát, ez tetszik, ugyan vedd el hát!
Együtt:
Ha nem is látsz, majd jussak eszedbe.
Gina:
Én is veszek neked, Apa, valamit emlékbe.
Vitay tábornok:
Egy hamutartó?
Gina:
Egy idegennek?
Vitay tábornok:

Már nem dohányzom?
Gina:
Viszonzásképp!
Vitay tábornok:
Így büntetsz hát?
Gina:
Tőled tanultam ezt apám, látod mégis bánt!
Együtt:
A világ akkor teljes csak, ha velem vagy! Ezt soha nem mondtam ki még, de hiszen úgyis tudtad. Árkod lesz a hely (Árkod lesz a hely), hol vár a biztonság. Árkod lesz a hely (Árkod..) és az intézet e zárt hely, ahol nem találnak rád (nincs már jó barát?)
A világ akkor tejes csak, ha velem vagy, most mégis el kell válnom tőled, tudod, bárhogy fáj majd. Árkod lesz a hely, egy csöndes zárt világ, Árkod lesz a hely, hol új élet vár rád/rám.
És ha búcsúznunk kell, ne nézz vissza, csak menj! Árkod lesz a hely, ott várok rád!

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő